A szocho kedvezmény alapjába beleszámít-e a betegszabadság díja? (folytatás)

Angyal József okleveles adószakértő véleménye:Jól látszik az NGM és a NAV bizonytalankodása, hogy egyetlen példa sincs arra az esetre, amikor a dolgozó táppénzen vagy fizetésnélküli szabadságon van. Nem kilóra kellene a példákat közölni a nyilvánvaló esetekre, hanem a problémás eseteket kellene számpéldával alátámasztani. Eltelt az év egy harmada és mindenki tanácstalan abban a kérdésben, hogyan kell számolni a szocho kedvezményt biztosításból kieső idő esetén. Az már biztos, hogy a NAV megsérti az Art. 1.§ (5) bekezdésében foglaltakat.

Egy email váltás tartalmát olvashatják itt.

Tisztelt Pogonyi László!

ad.1. A szocho törvény 460.§ (4) bekezése szerint ha a dolgozó csak betegszabadságon van, akkor egész hónapban fennáll a szocho fizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonya. Az NGM gyakori kérdések 33. példájában már maga is azt írja, hogy igénybevehető az adókedvezmény a betegszabadság miatt csökkentett jövedelem után. A betegszabadság nem eredményez biztosításból kieső napot. Akkor nem eredményez egész hónapban fennálló szocho fizetési kötelezettséget a munkaviszony, ha a dolgozónak biztosításból kieső napja van.

ad.2. Mivel a táppénz, fizetésnélküli szabadság, stb. biztosításból kieső időt jelent, ami után vagy nem kap jövedelmet a magánszemély, vagy táppénzt kap, de szocho-t nem fizet. Tehát teljesülhet az a feltétel, hogy egész hónapban fennáll a munkaviszony, de nem teljesül az a feltétel, hogy ez egész hónapban adófizetési kötelezettséget eredményez. Az én jogértelmezésemben nincs különbség aközött, hogy a magánszemély 15-én lép be vagy lép ki, illetve egész hónapban fennáll a munkaviszonya, de 15 nap biztosításból kieső ideje van. Emiatt annak sem járt a törvénymódosítás előtt az adókedvezmény aki a hónap közepén lépett be és annak sem, aki nem a hónap elején vagy végén, hanem közben nem kapott szocho fizetési kötelezettséggel járó jövedelemet. Mindkét esetben fél havi törtbért kapott munkaviszonya után.

A számviteli törvényre hivatkozást nem a 460.§ végére iktatták be, hanem a 463.§ végére. Nehezen értelmezhető, mi volt ezzel a jogalkotó szándéka. Erre kellene közleményt kiadnia a jogalkotónak. Jól látszik az NGM és a NAV bizonytalankodása, hogy egyetlen példa sincs arra az esetre, amikor a dolgozó táppénzen vagy fizetésnélküli szabadságon van. Nem kilóra kellene a példákat közölni a nyilvánvaló esetekre, hanem a problémás eseteket kellene számpéldával alátámasztani. Eltelt az év egy harmada és mindenki tanácstalan abban a kérdésben, hogyan kell számolni a szocho kedvezményt biztosításból kieső idő esetén. Az már biztos, hogy a NAV megsérti az Art. 1.§ (5) bekezdésében foglaltakat.

A törvénymódosítás végrehajtásának akadálya, hogy a 1208-as nem engedi meg az arányosítást biztosításból kieső nap esetén. Ha a biztosítási jogviszony egész hónapban fennált, de kieső idő volt, akkor a nyomtatványkitöltő hibát jelez. Ez azt eredményezi, hogy ha valaki havi 300 ezer forint/hó bruttó bér mellett egyharmad hónapot dolgozott és kétharmad részben táppénzen van, akkor a törhónapra járó 100 ezer forint bér után az ellenőrző szoftver megengedi az adókedvezményt. Ha arányosítanánk a törthónapnak megfelelően, akkor nem járna a szochokedvezményt (nullát bármennyivel lehet szorozni, nulla marad). De akkor sem jobb a helyzet, amikor havi 150 ezer forintos havi bér mellett biztosításból kieső idő miatt 120 ezer forintra csökken a törthavi bér. A 1208-as nem engedi a 150 ezer forint után járó adókedvezmény arányosítását 5 625 * (120/150) = 4 500 Ft, de megengedi a 120 ezer forint után járó 9 825 Ft adókedvezmény igénybevételét. Jól látszik, hogy a 1208-as szoftver csaknem kétszeres adókedvezmény igénybevételét "engedi" meg. Ez később könnyen jogosulatlan adókedvezmény igénybevételének minősülhet. Megítélésem szerint a NAV- nak nincs felhatalmazása arra, hogy ilyen mértékben korlátozza az adózó jogértelmezési kötelezettségét. A 1208-as nyomtatványkitöltő szoftverből sürgősen ki kellene venni azt a hibaüzenetet, amelyik hibát jelez a teljes havi bér kitöltésekor, ha a biztosítási jogviszony egész hónapban fennállt. Ennek a hibaüzenetnek csak akkor lenne létjogosultsága, ha a teljes havi bér kitöltése mellett a 08-as lapon nincs megadva biztosításból kieső idő.

Örülök, ha véleményemet másokkal is megosztja weblapján. Örülnék, ha többen jeleznék a NAV Bevallási Főosztályának, hogy módosítani kellene a 1208-as szoftvert a leírtaknak megfelelelően. A jogszabályok értelmezése elsődlegesen a bevallást készítő felelőssége.

Üdvözlettel Angyal József okleveles adószakértő

----- Original Message -----
From: Béta Software
To: Angyal J
Sent: Thursday, April 26, 2012 8:44 AM
Subject: Bérkompenzációs kedvezmény betegszabadság és táppénz esetén ?!

Tisztelt Angyal József!

Olvastam a "Törthavi bér után is jár a bérkompenzációs adókedvezmény" című cikkét".

1. A cikkből kitűnik, hogy Ön szerint a betedszabadság díja után is igénybevehető a szocho kedvezmény. Szeretném ha ebben megerősítene.
2.. A cikkből kitűnik, hogy Ön szerint a táppénzes napokat is tartalmazó hónap után a törvény módosításáig nem, de utána tört havi kedvezményként is igénybevehető a szocho kedvezmény. Szeretném ha ebben megerősítene.

Én Önnel értek egyet hiszen a betegszabadság is az "adott hónap egészében fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony" része.

Bizonyára ismeri az NGM GYIK 6-os és 33-as pontban szereplő véleményét, miszerint a "bruttó munkabér" -be nem számít be a betegszabadság díja. [460.§(5)]számviteli tv-re hivatkozva)
http://www.kormany.hu/hu/gyik/gyakran-ismetlodo-kerdesek-az-elvart-berem...

Bizonyára ismeri hogy az április eleji módosítással a számviteli törvényre való hivatkozás bekerült a törvénybe. 463.§ (4)

A 2012.04.07-én megjelent módosítás után ugyanezen paragrafus (6a) bekezdése a "bruttó munkabér"-es megoldással is ellenentmondásba kerül miszerint:
"teljes havi jövedelemre a (6) bekezdés szerint kiszámított összeget meg
kell szorozni a kifizetonél a munkavállalóval fennálló jogviszonyára
tekintettel keletkezo adott havi adóalap és a teljes havi jövedelem
hányadosával."

Tehát tört havi kedvezmény számításánál nem munkabért, hanem "adott havi
adóalapot" ír. Az adóalap nyílván a szocho adóalap, amibe beletartozik a
betegszabadság díja.

Kérdésem: Akkor most a kedvezményalapba beleszámít a betegszabadság díja vagy nem?

Netán telhes hónap esetén nem számít bele tört hónap esetén pedig elszámít ?

Netán a törthavi számítás esetén a teljes havi jövedelemre kiszámított kedvezménynél nem vehetjük figyelembe a hányadosnál meg igen?

Várom megtisztelő válaszát. Amennyiben hozzájárul, válaszát szertném a honlapunkon is közzétenni.

Pogonyi László
Béta Software Bt. Eger
www.betasoft.hu