A "szocho” kedvezmény alapjába beleszámít-e a betegszabadság díja? (Az Önadózó újság 2012 júniusi számában megjelent cikk)

Újra egy téma, amit két könyvvizsgáló háromféleképpen értelmez. ”A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény ” (szocho kedvezmény) körül alakult ki mizéria. Az április elején megjelent törvénymódosításnak megfelelően ezentúl a tört hónapra is számolhatunk szocho kedvezményt. A módosítás előtt is voltak értelmezési problémák, de most újak is keletkeztek. Ez minden vállalkozót érint, aki végrehajtotta az elvárt béremelést és most szeretné törvényesen igénybe venni a megérdemelt adókedvezményt, de jogszabály értelmezése körül kialakult vitában nem tud eligazodni.

A tisztázásra váró kérdések:
1. A szocho kedvezmény alapjába beszámít-e a betegszabadság díja? Netán teljes hónap esetén nem számít bele tört hónap esetén pedig beleszámít?
2. Táppénzes napokat is tartalmazó hónap után a törvénymódosítás előtt és után valamint visszamenőleg igénybe vehető-e a kedvezmény?
3. Mi a bruttó munkabér? Hol definiálja ezt a számviteli törvény, amire a törvénymódosítás hivatkozik?

Bérszámfejtő program írójaként, mint jogalkalmazó szólok a témához. Noha egyértelmű választ adok a feltett kérdésekre az csak a saját véleményemet tükrözi.

A válaszaim:
1:Igen, mind teljes, mind a tört hónap esetén beleszámít.
2.A törthónapra igénybe vehető arányos kedvezményre vonatkozó törvénymódosítás előtt az ilyen hónapra nem lehetett igénybe venni a kedvezményt utána igen és visszamenőleg is, de arányosítva.
3. Sehol.

A probléma ott kezdődött, hogy a 2011. évi CLVI. törvény 460.§ (5) szerint a kedvezmény alapja a (bruttó) munkabér. Az NGM bérkompenzációs ügyfélszolgálat útmutatója szerint ezt a számviteli törvényben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni. Ez esetben a betegszabadság díja nem számít bele a munkabérbe, tehát a kedvezménybe sem. A törvény szövege: „A részkedvezmény alapja a kifizetővel munkaviszonyban álló természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér „
Útmutató a témában az alábbi internetes címen található jobb oldalt: http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/modszertani-...
Ajánlom figyelmébe a Kormány honlapjáról elérhető gyakran ismétlődő kérdéseket (GYIK): http://www.kormany.hu/hu/gyik/gyakran-ismetlodo-kerdesek-az-elvart-berem....

A számviteli törvényben két helyen fordul elő a „munkabér” szó (79.§,103.§), de egyik sem definíció. A „bruttó munkabér” sehol nem szerepel. A „betegszabadság díja” a „személyi jellegű egyéb kifizetések” fogalom értelmezésénél szerepel. A törvény szerint ez nem „bérköltség”. Az érvelés indirekt módon bizonyítja, hogy a betegszabadság díja nem része a munkabérnek, ezáltal a kedvezménynek sem. Az érvelés egyenlőségjelet tesz a „munkabér” és a „bérköltség” közé. Az érvelést erősíti, hogy a 2012.04.07-én megjelent módosítással a számviteli törvényre való hivatkozás bekerült a törvénybe. [463.§ (4)A szociális hozzájárulási adóból törvény alapján érvényesíthető kedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.]

Ellenérveim a következők. A számviteli törvény nem terjed ki az egyéni vállalkozókra, az ő esetükben hogyan értelmezzük a „munkabért”. Az újonnan beiktatott számviteli törvényre hivatkozó paragrafus olyan mint a közismert főnök szabály, csak itt a számviteli törvénynek van mindig igaza. (1.fönöknek mindig igaza van, 2 ha még sincs igaza, akkor az 1-es szabály lép érvénybe.) A számviteli törvényben foglaltak alapján én nem tudom a (bruttó) munkabért meghatározni, ugyanis abban konkrétan ez nem szerepel. Már az utalás sem egyértelmű, miért nem hivatkozik konkrét paragrafusra? A 3-as kérdés kipipálva.

A törvény „(bruttó) munkabért” említ, a bruttót zárójelbe teszi. A bruttóban ugye minden benne van, azért bruttó, a betegszabadság vajon miért nincs? A számviteli törvény szerint ha a munkabérben nincs benne, attól még a (bruttó) munkabérben még benne lehet. A fizetett szabadság és a fizetett ünnep díja benne van a (bruttó) munkabérben, a betegszabadságé miért nincs? A szocho adóból levonható egyéb kedvezményeknek (pl.start, kártya, karrier híd) alapja a betegszabadság díja a nettó érték megőrzési kedvezménynek meg nem, ez nem lehet igaz. A szocho adónak alapja a betegszabadság díja, a szocho kedvezménynek pedig nem, ez egyáltalán nem logikus.

A 2012.04.07-én megjelent törthavi kedvezményt igénybevételét is lehetővé tevő módosítás után ugyanezen paragrafus [460.§ (6a)] bekezdése már nem „(bruttó) munkabért”, hanem „teljes havi jövedelmet” és „adott havi adóalapot” emleget.
"teljes havi jövedelemre a (6) bekezdés szerint kiszámított összeget meg kell szorozni a kifizetőnél a munkavállalóval fennálló jogviszonyára tekintettel keletkező adott havi adóalap és a teljes havi jövedelem hányadosával."
Az adóalap nyilván a szocho adóalap, amibe beletartozik a betegszabadság díja. Olyan mintha törthavi kedvezménynél pontosítaná azt, amit korábban elmulasztott. Netán teljes hónap esetén nem számít bele tört hónap esetén pedig beleszámít? Az 1. sz kérdést elküldtem az NGM Ügyfélszolgálatnak berkompenzacio@ngm.gov.hu e-mail címre. Konkrét válasz nem érkezett. Küldtek egy tájékoztatót "szocho törtidőszakok kezelése" címmel, amiből az derül ki, hogy törtidőszaknál szerintük beszámít, nem tört időszak esetén pedig nem. Puff neki!

Hogy is van ez? Itt valami nincs rendben, egyazon törvényen belül különböző módon kell alkalmazni a kedvezményalapot. Tudni kell, hogy ahogy azt az NGM ügyfélszolgálat a válaszában írja is: „az állásfoglalás szakmai véleménynek minősül, kötelező erővel nem bír, erre sem bíróság, sem más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet.” Ők is csak egy jogértelmezők, akárcsak mi.

Ismerjük meg Angyal József okleveles adószakértő véleményét, aki cikkében a kedvezmény alap és a szocho alap közé egyenlőségjelet tesz:
"A téves jogértelmezés abból fakadt, hogy a jogszabályt így értelmezők egyenlőséget tettek az
• adott hónap egészében fennálló munkaviszony
• adott hónap egészében fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony
jogszabály szövegek között. Pedig a szocho törvény 460.§ (4) bekezdés szövegébe bekerült „adófizetési kötelezettséget eredményező” szövegrész pont az egységes számítást hivatott elrendelni a biztosításból kieső időre." ''A betegszabadság idejére igénybe vehető szocho adókedvezményre
vonatkozó szabályok nem változtak, mert a betegszabadság után kell fizetni szochót (adófizetési kötelezettséggel jár).”
Éljen! Az 1.sz kérdés kipipálva, betegszabadság után mindig jár a kedvezmény. Teljesen logikus fő szabály, ha fizetünk utána adót, jár a kedvezmény is.

Térjünk át a 2. kérdésre. Az április eleji „törthavis” törvénymódosítás előtt ha a dolgozónak táppénzes napjai is voltak, akkor egy fillér adókedvezmény sem járt, hiszen „adott hónap egészében fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony” nem valósult meg. A módosítás után a táppénz nélküli napokra arányosítva, de igénybe vehető a tört hónapra is a kedvezmény, akár visszamenőleg is. Itt el kell mondani, hogy a módosítás előtt az NGM ügyfélszolgálat adott ki, olyan állásfoglalást, miszerint a táppénzes napok miatt nem keletkezhet tört hónap. Az ő véleményük alapján a módosítás előtt (esetleg utána is?) ha valaki havi 225 ezer kereset esetén 21 napból 14-et táppénzen volt és a tárgyhavi bére 75 ezerre csökkent, akkor utána a maximális 16125 forint szocho kedvezményt lehetett igény bevenni. Az arányosítás alkalmazásával ez esetben nem jár adókedvezmény hiszen 179179 forint felett az megszűnik. A téves jogértelmezés alapján igénybe vett kedvezmény jogosulatlanul igénybe vett adókedvezménynek minősül. (A példa Angyal Józseftől.) A 2. kérdés kipipálva.

A józan paraszti ész alapján, a magyar nyelv szabályai alapján történő jogértelmezés híve vagyok. Higgyük el a bruttó munkabér (zárójel nélkül vagy azzal együtt is) bruttó. Azaz minden benne van, a betegszabadság díja is.

Pogonyi László
számítógép programozó
Béta Software Bt. Eger
www.betasoft.hu
info@betasoft.hu